Alynne Webb szerzői blogja

Postcrossing és könyvek? – az olvasnivaló keresésének egy alternatív módja

Sziasztok!

Tudom, hogy még tartozom néhány pirográffal készített szereplővel a facebook oldalamon, de pillanatnyilag még várok a faellátmányomra.

Addig is hoztam egy újabb blogbejegyzést.

Mi is az a Postcrossing?

Korábban említettem, hogy képeslapokat gyűjtök, ám nem a megszokott módon. A postcrossing lényege, hogy regisztrálsz a postcrossing.com oldalon, és a rendszer kisorsol neked egy személyt a világ bármely pontjáról, akinek képeslapot kell küldened. A te címedet is megkapja valaki, és kezdődhet az izgatott várakozás, hogy vajon milyen országból érkezik majd lapod. Kis idő után akár egyszerre tíz ember címét is igényelheted, és a te postaládádban is megsokasodnak a képeslapok. Mindegyik egyedi azonosítóval rendelkezik, melyet be kell regisztrálnod, amint megérkezett, és ekkor még azt is megtudhatod, mennyi idő alatt, hány km-t tett meg.

lapjaim a világ minden tájáról

Beállíthatod azt is, hogy csak külföldről, vagy saját országodból is szeretnél-e küldeményt, és minden tagnak van egy profilja, ahol bemutatkozhat, és lehetősége van leírni, hogy mit szeretne látni. Én például fantasyval, művészettel vagy az adott ország nevezetességeivel kapcsolatos lapokat kedvelem a leginkább, de bármit szívesen fogadok. Régi kedvencem a Kanadából érkezett lap, melyet ha felvágnék, összeállíthatnék belőle egy jávorszarvast 🙂 vagy épp egy cseh hölgytől kapott Alfons Mucha képeslap (Mucha bélyegekkel!!), és nem hagyhatom ki az orosz meseillusztrációs lapot sem, melyen trollszerű boszorka vezet neonzöld szemű lovat, hátán egy roppant morcos katonával, kezében köcsöggel és békával…. Ha valaki tudja, mi lehet ez, ne tartsa magában! 😀

Mindig kérem, hogy írjanak nekem valamit a saját nyelvükön, és árulják el, melyik a kedvenc könyvük. Ha magyarul is megjelent, el is olvasom. Sokszor fordult már elő, hogy igazi gyöngyszemekre leltem ezáltal.

Íme a legutóbbi lapok ajánlásai:

1. A svéd Sofia a skandináv irodalomból választott számomra, mégpedig Hjalmar Söderberg alkotását, a Doktor Glast.

Mindig is kedveltem a naplóregényeket, így kifejezetten örültem, hogy megismerkedhettem ezzel a könyvvel. Egy orvos kegyetlenül őszinte vallomásait olvashatjuk benne az életéről, a hivatásáról és embertársairól alkotott véleményéről. A doktor egy meglehetősen antiszociális személyiség, aki legbelül irtózik a közösségtől, sőt klienseitől, s az intimitás gondolata egyszerre taszítja és vonzza. Beleszeret egy férjezett nőbe, akiért hajlandó orvosi esküjét is megszegni.

Meglepő volt számomra, hogy egy ilyen apró könyvecskében olyan súlyos témák is helyet kaptak, mint a gyilkosság és öngyilkosság, az élet értelme, az egyház, a házasság és családon belüli erőszak, valamint az abortusz kérdése. A filozofikus tartalom egy percre sem untatott, vagy fárasztott, hiszen mellette ott volt az izgalmas krimi is.

Érdekes és elgondolkodtató történet, semmiképpen nem való kellemes, nyári estékre.

 

2. Martha, a Mexikóban élő hölgy, Lori Nelson Spielman első regényét, az Álomlistát nevezte meg kedvenceként.

A történet szerint A 34 éves Brett Bohlingernek minden földi jó megadatott az életben, amire egy nő vágyhat – gazdag család, semmi felelősség, sármos pasi –, vagy mégsem? Szeretett anyja halálával az ő élete is összeomlik, és a hátrahagyott végrendelet csak ront a helyzeten. Eszerint ugyanis kizárólag akkor jut hozzá az örökségéhez és a szülők által kívánt boldogságához, ha lépésről lépésre megvalósítja gyermekkori álmait.

A könyv nagyon hamar az én kedvencemmé is vált.

A borítója kicsit megtévesztő, mert az ember rögtön egy könnyed, vidám történetet feltételez, holott valójában a regény sokkal komolyabb, mint azt elsőre gondolnánk. Szereplői azonnal belopják magukat az olvasó szívébe, és a szerző olyan remek stílusban ír, hogy letehetetlenné teszi a könyvet. Kiválóan ábrázolja a kívülről tökéletesnek tűnő életeket s a felszín alatt dúló konfliktusokat. Sugárzik belőle az életigenlés, ugyanakkor a főszereplőben lezajló gyászfolyamatot is úgy képes átadni, hogy az ember nem bírja könnyek nélkül végigolvasni.

Nagyszerű könyv az elfecsérelt évekről, az új lehetőségekről és az útkeresésről.

Nem vagyok az a meghatódós típus, sőt még csak nem is kedvelem a romantikus regényeket (és most finoman fogalmaztam), éppen ezért nagy szó, hogy ez egyike azon kevés könyveknek, melyeken képes voltam sírni.

 

3. A Hollandiában élő német pár, Alicia és Robert egy olyan könyvet ajánlott, mely nem volt ismeretlen számomra, sőt azt hiszem gyerekkorom egyik hatalmas kedvencét találták meg.

A borítója tökéletesen illik hozzá, ugyanis Cornelia Funke regénye, a Tintaszív egy csodálatos tündérmese, ahol minden a könyvekről a szól, és árad belőle a könyvek iránti szeretet.

A történet szerint: Meggie valósággal rajong a könyvekért. Apja, Mortimer Folchart, a könyvkötő ugyancsak szereti a remek történeteket, bár hangosan nem hajlandó felolvasni semmit. Csendesen élik mindennapi életüket, amíg egy esős éjjelen különös idegen kopogtat az ajtójukon. Pórkéz figyelmeztető szava arra kényszeríti Mót, hogy felfedje a féltve őrzött, tintával szőtt titkot, amely örökre megváltoztatja életüket.

A Tintaszív egy lebilincselő, kezdetétől fogva izgalmas fantasy, leleményes alapötlettel és tele fordulatokkal. Ezt a regényt olvasva valódi fájdalommal fog eltölteni, hogy nem létezik olyan képesség, melyet Mo birtokol, és csupán kívülről lehetsz részese a történteknek.

A szereplők jól kidolgozottak és roppant szórakoztatók, a helyszínei pedig csak fokozzák azt a varázslatos hangulatot, mely belengi az egész regényt.

Máig nagyon sajnálom, hogy a folytatása nem került kiadásra Magyarországon.

 

Remélem külföldi „ismerőseim” adtak néhány ötletet, és örülök, ha esetleg kedvet kaptatok egy kis képeslapozáshoz 🙂

Nektek vannak a szokványostól eltérő módszereitek arra az esetre, ha nincs mit olvasnotok?

Azt is nagyon remélem, hogy a napokban a posta meghozza a várva várt falemezeket, és persze az újabb csodás képeslapokat.

Jövő héten ismét jelentkezem.

 

Legyen napotok!


Alynne

Addig is itt megtaláltok:

https://www.facebook.com/alynne.webb/

https://www.instagram.com/alynne.webb/

https://moly.hu/tagok/alynne_webb


e-mail: alynne.webb@gmail.com

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!